Egy kis off: siránkozás és segítségkérés

Nagy boldogság volt, mikor beköltöztem az új műhelyembe. Csodálatos atmoszféra, jó környezet, tengernyi, ablakokon beömlő fény: azonnal beleszerettem.
A bérleti díj olcsó volt, a tér pedig nagy. Egy bibi volt összesen: az épület egy belvárosi, műemlék védett, de mostoha sorsú romház, melynek sorsa ismeretlen volt.
Aztán, egyik napról- a másikra mégis eldőlt mi lesz vele: a sokadik romkocsma az utcában.
Jöttek a melósok, bontották az udvart, mi pedig tudtuk, hogy menni kell.
Most itt vagyok, hontalanul, mert egy bő hét múlva mennem kell, és még nem tudom hova. Kellene egy hely, ahol tárolhatom a kis kacatjaimat, ahol dolgozhatom, ahol idővel tanfolyamokat is tudnék tartani.
Jó lenne egy hely, ahol biztonságban vannak a szerszámaim.
 A házban lakó hippik soha nem vittek el tőlem semmit, de a romkocsmán dolgozó melósok az első adandó alkalommal kiraboltak, elvitték a szerszámaim java részét. Még fel sem fogtam a veszteséget.
Ez most úgy nem jött jól. Eléggé fájón érint.
Ha tud valaki egy helyet nekem, ahova SOS lehet költözni, kérem, szóljon!
Sirámoknak ezennel vége.

munka a műhelyben